Tegnap mondtam, hogy van nyugdíjminimum, ami törvényileg szabályozott összeg. Az öregségi nyugdíjminimum összege 2008 óta nem változott. Ez a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege. Ennél alacsonyabb összegű nyugdíj senkinek sem adható, aki teljes öregségi nyugdíjra jogosult. Miért kell, ezt az összeget törvényileg szabályozni? Elsősorban azért, mert a nyugdíj mellett sok más ellátásnál is mérvadó szereppel bír. (anyasági támogatás, GYES, GYET, önkormányzati segély, közgyógyellátás, anyasági támogatás, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, gyermektartásdíj megelőlegezése. Tehát a fentebb meghatározott ellátások összege, a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegéből van származtatva. Bizonyos ellátásokra, akkor jogosult valaki, ha a jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimumnak a törvényben megállapított százalékát. Ezért nem változott 2008 óta, hiszen a minimális öregségi nyugdíj összegét, ha emelik, akkor több ellátás összegét automatikusan megemelné. Sőt, a jövedelem küszöbök növekedés miatt, több ember válhat jogosulttá bizonyos ellátásokra. A nyugdíjminimum az emelés előtt 26 830 forint volt. Ez lett 28 500 Ft. Erről annyit érdemes tudni, hogy 2008 előtt évente emelték az nyugdíjminimum összegét. Ez többnyire megegyezett az inflációval. Az összefüggések alapján érthető, hogy több mint tíz éve, miért nem emelte az állam a nyugdíjminimum összegét. Azért sok mindent megtett az állam. A Fidesz 2010-ben hatalomra jutott, és 2011-ben bevezette, hogy megszünteti a kedvezményes nyugdíjak körét (korengedményes, korkedvezményes). Egy kis előzmény: még a Horn-kormány1998. január 1-i hatállyal bevezette, hogy a pályakezdőknek kötelező a magán nyugdíjpénztári tagság. Munkahelyekre jártak téríteni, még délutános műszakban is, és rávették a nem pályakezdőket is, hogy lépjenek át a magánnyugdíj pénztárba. Sokan át is léptek (a térítésben benne volt az ellenzékben lévő Fidesz is). Ebben látták akkor, hogy a nyugdíjasok önellátók legyenek. Emberek sokaságának lett oda a pénze. A Fidesz hatalomra kerülése, után államosította a magánnyugdíjakat. Ebben zsarolta is az embereket, fenyegetve Őket, hogy ha nem lépnek vissza az állami nyugdíjba, akkor nem lesz pénzük, mikor nyugdíjba kerülnek. Az államosítás 2010 végén történt, aminek segítségével 3000 milliárd forintot nyúltak le, az állampolgároktól. Mellé a nyugdíjkorhatár 65 évre történő fokozatos emelését megkezdték. Átalakították az indexálást is. Mindezek machinációk voltak arra nézve, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlyban maradhasson. Azt látni kell, hogy hosszú évek alatt alakult ki a rendszerváltás során, hogy az egymást követő kormányok eltüntették a nyugdíjalapot. Jelenleg, a Kormány nyugdíjemelés ürügyén (több lépésben, prémiumot ad, stb.) a valós nyugdíj helyzetről eltereli a figyelmet. Ennek segítségével, fokozatosan rontja a nyugdíjak vásárló értékét, egyre több embert szorítva a megélhetési gondokba. -.appa.
