Igaz. Magyarországot megszállták a német csapatok, de ennek előzményei voltak. Olaszország nevében a Badolgio-kormány 1943.09.08-án, Mussolinit kihagyva bejelenteti, hogy leteszi a fegyvert. A német vezetést sokkolta, hiszen a totális háborúhoz szükségük volt a szövetségesekre. Hitler csak eléri, hogy Olaszország fele a Duce mellett tovább harcol. A német hírszerzés a magyar kormányfő, Kállay Miklós nyugati béketapogatózásairól szinte mindent tudott. Emiatt történik, hogy Hitler 1944. 03. 18-án Klessheimbe hívja Horthyt és közli, Magyarországot megszállják. Az Alaptörvényben foglaltakkal ellentétben, Magyarország a német megszállást követően, teljes szuverenitását nem veszítette el. A Legfőbb Hadúr 1944. 03. 19-én nem adott parancsot a katonai ellenállásra, pedig ekkor a Szovjet csapatok Obertyn térségében harcolnak kb. 200 kilométerre a magyar határtól. Inkább az együttműködést választotta a megszállókkal. (Jegyzem meg, 1944. 08. 23-án a románok, majd néhány nap múlva Bulgária is kiugranak a háborúból). Így kormányzói jogköre megmaradt. Kinevezte Kállay helyére Sztójay Dömét miniszterelnöknek. Akiről tudjuk, hogy amikor Kállay az angoloknál érdeklődik a béke lehetőségekről, akkor Ő Magyarország berlini követeként szolgált. Horthy ez után, a budai királyi várból, mit sem téve nézte a történéseket. Közben a németek letartóztatásokat foganatosítottak. A magyar hatóságok, valamint a csendőrség közreműködik a deportálások végrehajtásában. Később megpróbál szervezkedni, hogy kiszálljon a háborúból. Sztójay Döme helyett 08.29-én, a hozzá lojálisabb Lakatos Géza vezérezredest nevezi ki miniszterelnöknek. A kilépésből nem lesz semmi. Egyrészt a magyar mentalitás, az árulás miatt. Másrészt, - de ez az én véleményem - a körülményeskedés, a rossz szervezés miatt. Túl sokáig variált azon, hogy ne a Szovjeteknek adjuk meg magunkat. Október 15-én, - ahogy anyám mondta - a kormányzó úr beolvasta a proklamációt. Ami semmit sem ért. Árulások miatt a harcoló csapatok meg sem tudták. Akik hallották azok sem tudták mit csináljanak, a kiáltványban nem hangzott el, hogy átállunk a Szovjetekhez. Így az árulók, átvéve a hatalmat tovább háborúztak a Szovjetek ellen. Eredmény, a háborúban maradtunk, és a következő évben szenvedtük el legnagyobb veszteségeinket. Mellé, e nap délelőttjén a németek ifjabb Horthy Miklóst elrabolták és Mauthausenbe hurcolták. Délután négykor a várban, a német követségen Szálasi megalakította kormányát. Ezt 16-án ismertettek el Horthyval, a fia életével zsarolva. Ez volt utolsó politikai intézkedése, kinevezte a nyilaskeresztes Szálasi Ferencet nemzetvezetőnek. Horthy javára írják, hogy leállította a deportálásokat. Ez igaz is. Történt mindez 1944. július 6-án. Addig az időpontig kb. 430 ezer magyar zsidó lelte halálát a koncentrációs táborokban.  -.appa.