Kepler harmadik törvénye azt mondja ki, hogy a bolygók keringési idejének négyzete, arányos a bolygó naptól mért távolságának a köbével. Ezért van az, hogy a naptól távolabbi bolygók lassabban keringenek. Ez alapján azt lehetett várni, hogy ugyanez a helyzet a galaxisokkal is. Látni fogjuk, hogy nem. Vera Rubin, - aki szerintem megérdemelt volna egy Nobel díjat, de mint tudjuk a Nobel díjakat is politikai alapon osztogatják – a galaxisok forgási görbéjével foglalkozott. Az egyes galaxisok forgását vizsgálta. Ezek is forognak a középpontjuk körül. Azt vizsgálta, hogy ez a forgási sebesség, hogyan változik a középponttól való távolsággal. A galaxisokban sok sötét anyag van, ami gravitációt kelt, de nem látszik. A bolygó, amelyik távolabb van a napjától, az lassabban kering. Ebből kiindulva, mint említettem, egy analógiát feltételezve, azt lehetne várni, hogy a középponttól távolabbi galaxisok lassabban keringenek. A tapasztalat azt mutatta, hogy ez a forgási sebesség inkább nőtt. Azt tartják, hogy a középponttól, nagy távolságokban lévő galaxisok forgási sebessége mondhatni állandó marad. Lehet, hogy gravitációs törvény rossz? Ez ellentétes azzal, amit a bolygórendszerek (amik egy nagy központi tömeg körül keringenek) esetén tapasztaltak. A galaxisok tömege a centrumtól kifelé haladva, folyamatosan nő. Ez, azokra a részekre is igaz, ahol már nincs világító anyag. Erre mondják, hogy ezt a sötét anyag okozza. Egy érdekesség. Legalábbis nekem az volt. A fényesebb galaxisok gyorsabban forognak. Azt tartják, hogy a forgási sebesség, a sötét anyag mennyiségétől függ. Ez alapján, azt mondják, hogy a fénylő anyag mennyisége arányos, a sötét anyag tömegével. Már Nekünk is azt tanították, hogy erős gravitációs térben a fény elhajlik (eltérül). Na, ezt használják ki. Ennek az eltérülés mértékének az alapján kiszámítható a tömeg nagysága, ami az eltérülést okozza. Az előbb már szóba került, hogy minél fényesebb a galaxis, annál nagyobb benne a sötétanyag mennyisége. Mondják, hogy a világegyetem tágul. Nos, a galaxisok távolodnak Tőlünk. Az érdekessége az, hogy nem egyforma mértékben. Azt tapasztalták, hogy a távolabbiak gyorsabban. Hozzátartozik az is, hogy a galaxisok egymástól is távolodnak. Távolodnak, de egyben maradnak. A galaxison belüli rendszerek nem tágulnak. Ennek oka, hogy egyben tartja a gravitáció, meg a sötét anyag. Lehet látni szép felvételeket, amelyeken szupernova robbanás látható. Ennek eredményeként megszóródik a környezet csillagközi anyaggal, amelyből újra csillagok jöhetnek létre. A több fényesség, a több magfúzió eredménye. A napokról tudjuk, hogy nagy tömeggel rendelkeznek, tehát a több fényesség több tömeget is jelent. A sötét anyag, mint azt láttuk jelentős tömeget képvisel, a világegyetemben. A számítások szerint 24 %. A sötét anyagról annyi tudással rendelkezünk, hogy van. Összetartó erőt produkál, ami hatással van a galaxisokra. Mivel nem látjuk. Nem tudunk vele kölcsönhatásba kerülni, így azt sem tudjuk, képes e, strukturálódni. -.appa.
