Megmondod kisszívem. Miért szójáték? - az egyenlőre. Gizike sugárzó jókedve átáradt a többiekre is. Vagyis, inkább átsugárzott. Kivételt képzett ebben Nyámnyi, aki továbbra is az ajtó közelében álldogált. Szeme egyik emberről, a másikra ugrált. Nem úgy szó szerint, a szeme ugrált. A tekintete, de az nagyon. Készen arra, hogy menekülőre fogja a dolgot, ha bármely irányból is támadás érné. Azt azért tudni kell, hogy Nyámnyit az emlékhelyen soha semmiféle inzultus nem érte. Azt nem vehetjük annak, hogy az „igyá má valamit”- felszólítás gyakorta elhangzott. Ez is relatív persze, figyelembe véve, hogy Nyámnyi havi kétszer jelent meg, az emlékhelyen. Ez azért történt, saját bevallása szerint, mert rákapott a kocsmába járásra. Most minden szem reá szegződött. Várták a magyarázatot. És itt jött a meglepetés. Megmagyarázta. Bátran a Gizike szemébe nézett, mit sem törődve azzal a többiek mit csinálnak. Ez még semmi, de határozott léptekkel elment a pultig, és azt mondta. A lőre, mint tudjuk folyadék. Azt enni nem lehet. Hiába biztatgat, hogy: egyen! – lőre. A folyadékot isszuk, mint ahogyan én most a nyeremény centesem. Amúgy meg, azt tudhatjátok, Gizella nem tart lőrét. Ezen a bőbeszédűségen meglepődtek. Mire képesek emberek egy potya centesért? Rendben Nyámnyi, mosolygott továbbra is Gizike. Ecsetelnéd akkor, - mi a különbség, az egyelőre, és az egyenlőre között? Disznós bepróbálkozott. Az egyelő a mezőn dógozik. Kukoricát, cukorrépát művel. Ezt Zélali nem állta meg szó nélkül. Művelhetnéd Te is magad. Az általad felvetett mezőgazdasági tevékenység, két gyével történik. Ezt már Bea sem bírta tovább. Lalácska, az egyelés kapával történik. Csendet kérek! - mondta Gizike. Hagyjuk érvényesülni a megfejtőt. És, tisztázzunk valamit. Az egyelő, nem írandó duplázással. Halljuk a megfejtést! Mi a különbség? Hát... egy mássalhangzó. Egye, egyen nem mindegy. Gizike, kacagott egyet és kitöltötte a nyereményt. Hozzátéve, ezért egy jár csak. Na, figyeljetek. A két szó nagyon hasonló, jelentésük azonban különböző. Amikor azt mondjuk egyelőre, akkor azt értjük alatta, hogy: most nem, még nem, egy ideig nem, jelenleg nem. Mondok egy példát. Egyelőre nem nyertetek három centest. Lássuk a másik szót. Az egyenlőből származik. Egyforma! Kiabált be Zélali. Gizike rosszallóan nézett Lalira, aki ezt észrevéve azt mondta: elnézést, elragadott a hév. Megkérlek a következőkben, ettől a megnyilvánulástól szíveskedj tartózkodni. Tudnod kell, nem illik a mások szavába vágni. Nagyfokú modortalanságra vall. Zé, elnézést kért, és azon töprengett: hiányzott ez nekem, hogy itt égessem magam?  Gizike zavartalanul folytatta tovább ismertetőjét. Nem foglalkozott Lali lelki tusájával. Tehát az egyenlő, melléknév ragos alakja. Egyenlő részekre osztunk valamit. Világos? Eme okfejtés hatására többeknek eszébe jutott, hogy mennyi dolguk is van még mára. Sok érdekes dolgot megtudtak, és szívesen maradnának még, de sajnos menniük kell. Azt megfogalmazták magukban, hogy egyelőre még nem kellene hazamenni. Töprengtek a jelentésen. Miért nem mondjuk azt? Most még maradhatnánk. Ezt semmi esetre sem beszélték meg. Mindannyian hittek abban, hogy Gizella nem tévedett. Hát, sose szokott, - miért pont most tévedne?  -.appa.