Szeretett testvéreim, akik vagytok a hitben. Meg még, abban a tévhitben, hogy a Szent sátorral kapcsolatban már mindent megbeszéltünk. Á, dehogy. Azt hihetnők, hogy ennek, nem szükségeltetett kitüntetett pont. Amint azt tudjuk, ez mobil volt. Mivel, ugye sátor volt, az Isten adta. Ne vegyétek szó szerint. Nem Ő adta, de… Az ÚR utasításai alapján lett építve. Ezután beborította a felhő a kijelentés sátrát és az Úr dicsősége betöltötte a hajlékot. Itt tartották a frigyládát, méghozzá a Szentek Szentjében. Az Izraeliták számára ez volt a legszentebb hely. Hogy is nézett ez ki? Gyakorlatilag ez a sátoron belül volt megtalálható. Nagyságát tekintve, 5x5m-es területű helyiség volt. Ide csak a főpap léphetett be. Ő is csak évente egyszer. Ilyenkor mutatta be az engesztelő áldozatot. Miért is? Hát, mi másért. Népének bűneiért. Azt beláthatjátok, hogy nem volt sok bűnük, ha évente egy alkalom elegendő volt. Ezen a helyen volt a Szövetségládája, amelyben a Tízparancsolat két kőtábláját őrizték. A fedélen két kiterjesztett szárnyú kerub volt mintázva. Erről mondják az UFÓ hívők, hogy ez a két kerub volt az adóvevő antennája, amivel kommunikáltak az űrhajóval. Ezt a helyiséget egy gyönyörű mívű kárpit választotta el a sátor többi részétől. Mellesleg, a kárpitra kerubok voltak hímezve.  Azt tudjuk, hogy ahol a frigyláda volt, az szenthely volt. Mondhatni a világ közepe. Ebből a szempontból, mégis kitüntetett pontról beszélünk. Másrészt, Mózestól tudjuk, hogy a pusztai vándorlás során, valahányszor fölszállt a felhő a hajlékról elindultak Izráel fiai. Ha nem szállt föl a felhő, akkor nem indultak el ők se. Nappal az ÚR felhője volt a hajlékon, éjjel pedig tűz volt rajta. Azt is tudjuk, ugye, hogy amíg jöttek, mentek ott a sivatagban, (negyven év azért nagy idő) a Kijelentés sátrában mutatták be áldozataikat. Épült aztán a jeruzsálemi templom, ami szintén az ÚR útmutatásainak segítségével készült el. Ezt, mint tudjátok a rómaiak Kr.u. 70-ben lerombolták. A templom emlékei azonban fennmaradtak és a későbbi korokban épített templomok, elviekben próbálnak hasonlítani a jeruzsálemi templomra. A bazilikák, katedrálisok szintúgy, de az építészet, a díszítés eltér valamelyest, hozván a kor jellegzetességeit. (gótikus, barokk stb. és ne feledjük a ma építészetét se) Az kétségtelen, hogy ezek a díszítések eléggé eltérnek, a bibliában leírt sátor díszítésétől. Jegyzem meg, hogy funkciójában is másak a templomok, hiszen más-más vallásokról beszélünk. Felmerül jogosan a kérdés. Nem lévén templom. Nincs kijelentés sátra. Mindezektől függetlenül, ma vannak e áldozatok a zsidóknál? (itt most azokra gondoljunk, amelyek Mózes könyveiben szerepelnek) A történeti igazsághoz tartozik, hogy a zsidók, hozzávetőlegesen Kr.u.83-ig, tehát a jeruzsálemi szentély lerombolása után 13 évig bemutattak áldozatot "szentsátorban".  Ezt a sátrat, a Mózes által leírt és a pusztai vándorlás során használt szentátor, illetve az abban található szentélynek mintájára készítették el. Aztán amint azt az előbb említém, ebben is abbamaradt az áldozatok bemutatása. -.appa.