Na, mostan itten ne gondojjatok mán tényleg vadonra, mármint a vadtermészetre. Vagyis de. Éppen gondojjatok Vadonra, de a másikra. Ennek is vadtermészettye van, mer falat mászik, meg futkorászik, na meg nem eszik húst. Pedig, az Úr mondá, hogy adja nékünk eledelül, de ezek szerint Jani nem vallásos. Ű baja, ahogy az eccerű bűdi ember mondaná. Én is csak azér nem mondom, mer területileg szenmihályi vagyok. Most itten ne is bizakoggyatok, hogy megtuggyátok mirűl is van szó. Mánmint, hogy mi a különbség Bűd, meg Szen(t)mihály között. Nézzetek utána, hogy mellik két településrészről beszélek. E lesz a házi feladat. Mán csak azér is, mer fontosabb dógok is van itten annál, mint a látóképetek kiterjesztése. Ez a látókép, nem az a Látókép, ami ottan van Debrecen mellett. Mostan mán valójában időszerű lenne elmondani mirűl is van szó. Direkte nem mondtam, hogy nagyba szó, mer Jani még magára venné, pedig Ű kicsi. De mongyuk ez a rádióban nem látszik, mer lejjeb álliccsák neki a mikrofont, oszt annyi. Szóval ez a szegény ember ottan ácsing valami akkumulátoros ketyerére, ami neki majd közlekedésileg milyen jó lesz. Na meg, hogy ezzel védi a környezetet. Hát éppen, hogy nem. Pedig Ű nagy környezetvédő, meg píztárca védő. Ezek az akkumulátoros dógok. Az emberek szívatására lettek kitanálva. Megmég a píztárca megszívatására. Akkor sorolom. Drágák ezek az eszközök. Azzal vígasztalnak, hogy milyen környezetkímélő, és gazdaságos. Nem kell ugyanis bele benzin (ami igaz). A többi viszont félre vezetés. Az akkumulátort tölteni kell és ha, mentél vele, utána megint tölteni kell. Aztán egyre többet kell tölteni. Tényleg tiszta és környezetkímélő. Első ránézésre, mert csak bedugom a konnektorba és feltölti az akkukat, aztán indulhatok is. Honnan van a konnektorban az áram? Gyön a vezetéken. Honnan jön? Hunnan, hunnan? Hát az erőműbűl. (hő, vagy atom, jegyzém itten meg, a magam csendességibe) Ez egy dolog, mán hogy tőteni kell, azt a nyomorult aksit. Aztán jön egy kis fordulat a történetbe, ami nem éppen kellemes. Mikor letelik az akkumulátor garanciális ideje, akkor kicsinyke idő múlva megmihálylik az aksi. Jani főnök vigasztaljon a tudat, hogy lehet kapni akkumulátort. Igaz busás áron, de lehet. És akkor csak elegánsan be a konnektorba, oszt megy a környezet kímélés. Na, most miért is írom én mindezt? Csak úgy, jó tanácsilag. Hogy ne bánkóggyá, amikor az aksi szívja a píztárcádat. Mer, emlékezzetek vissza. A nagyembernek is megírtam, hogy kell leszokni a cigaráttárúl. Nem fogadá meg tanácsomat, oszt kojtol is, mint egy rossz vaskonyha. Azt is mondogattam, hogy egyre többet szív az ember, ahányszor leszokik. De hát lássátok, beszélhet ennek az ember. Amilyen nagy, olyan értetlen. Vígeredménybe, eddig a történet. Zárom szeretettel soraimat, oszt elkűdöm arra az emil címre, ahún nem olvassa el senki. Folyományaképpen Jani vesz egy elektromos kütyüt, oszt majd jól bosszankodik rajta. De! Végül is az nem rossz. Telik vele a műsor idő.   -.appa.