-’23.09.07.

Betyár meleg volt. Úgy döntöttem, nem a stégre megyek. A dobi híd környékén, csak a keleti oldalon vannak kialakított helyek. Így aztán fel kell készülni, a nappal szembeni horgászatra. Az alacsony napállás külön nehezíti a helyzetet. Gyakorta felállva úsztatok, hogy jobban lássam az úszót. Ki fogom próbálni a szürkeszínű polaroidot, hátha azzal jobban látszik az úszó. (Az óta eltelt több mint egy év, és nem próbáltam ki). A lényeg, hogy félötkor indultam. Az első helyre egy szűk csapáson lehet bemenni. Jókora szúrókás gyom nő a bejáratnál. Megszúrta a térdem, a fótozott farmeren keresztül. Estére, már erős égető érzést keltett. Lehúztam a hólyagot, és fertőtlenítettem. Az elvadult hely oka, hogy a spori lejjebb költözött. Hatalmas stéget épített. A földre rakta közvetlenül. Ezt a régebbi helyet átvette, másik cigány sporttárs. Egy nagyon régi hokedli van ott. Rengeteg szotyi héj. Konzervdobozfedél, több mint fél palack víz ott hagyva. Rég nem horgászhatott ott senki. A nád is felnőtt. Engem nem zavart, mert 3 méteres a száknyelem. A terepszemlével, vízméréssel együtt ötkor kezdtem horgászni. Rendre hordták el a kukoricát. Négy törpével nyitottam, ami 12 deka volt. Ki fogom vinni a fém haltartót (az óta se vittem ki), vagy vedérbe dobálom őket. Megint kihányta valamelyik a kagylót. Gusztustalan nyálkás valami, és csakúgy tapad a haltartóba. Hatóra párpercig horgásztam. Jött hat keszeg, ami 46 deka volt. A legnagyobb egy bodorka volt. Az öt karikából kettő nem érte el az itt megállapított 15 centis méretet.

Egy kis ráadás

’-23.09.10.

Zsuzsinak tegnap volt az 50 éves érettségi találkozója. Nah, ez jól elhúzódott, hisz Ő volt az egyik szervező. Így aztán, a két szervező meg Én, és a két utolsónak elmenő hagyta el a Divinus éttermét, este hat után. Meg kell hagyni, nem olcsó hely. De a kiszolgálás remekül van szervezve. Az ételek szemre tetszetősek, és ami nem mellékes finomak. Ami nem utolsó szempont a pincérek nem erőszakoskodnak, hogy igyál még valamit. Nyugodtan hagyták, hogy beszélgessünk, amíg kedvünk tartja. Sötétedésre értünk haza, így szóba sem jöhetett a szombati horgászat. Ma délelőtt szerelékeket készítettem. Igazából a hetes bolót tettem rendbe. Csak igénybe vette a pontyfárasztás. Az ötösről hiányzik egy kis ólom. Erre lapólmot szándékoztam tenni. De ki tudna nyugodtan súlyozgatni, amikor Attila fogdossa a halakat. Úgy maradt kisúlyozatlanul az ötös boló. Foglalkoztatott a gondolat, hogy a hetesen túlságosan hosszú az előke (50 cm). Úgy hagytam. Így aztán sosem tudjuk meg, - mi lett volna ha? Olyan hőség volt, hogy félöt után kezdtünk pakolgatni a kocsiba. Kevertem etetőanyagot. Bemértem a vizet. Etettem. Attila már a negyedik halat is megfogta (mind a négy küsz volt), amikor horgászni kezdtem. Elég sok idő múlva fogtam egy törpét, majd még egyet. A kukoricát rendre elvitték, ezzel nem volt baj. Van hal a pályán, a megfogással vannak gondok. Aztán sikerült fognom karikákat, de több is méret alatti volt. Az első óra olyan siralmas volt, hogy azt hittem nagy fegyvertény lesz, ha Attilát be tudom hozni. Ő ugyanis fogott egy szép vörösszárnyú keszeget. E mellé jött még egy törpe. A hat hala volt 19 deka. Nekem 12 törpe jött, ez volt 42 deka. A 11 keszegem 70 deka súlyú volt. Végeredményben, a siralmas kezdés után elégedett lehetek. A halak ott voltak, turkáltak. Több esetben láttunk jó tenyérnyi keszeget a felszínen fordulni. Sok kapás volt, ami megpöcögtette az úszót, és abbamaradt a kapás. Sok esetben, egy kis piszkutálásból, már el is vitte a kukoricát. Na-de! – ne legyen az ember elégedetlen.  -.appa.