- Jobb, ha tuggyátok! Jól jártunk. Mánhogy unortodox Mink, akik tudhassuk, mert nekünk őszintén megmongyák hogy merre hány méter.
- Annak idején. Talán januárban foglalkoztam Én azzal, hogy egy megjelent dokumentum taglalta a hatalmas 2023-as államháztartási hiányt, és feltárta annak az okait. Több minden felmerült ott. Engem nem lepett meg, hogy nem állunk jól. A magyar csúcsteljesítmény az reklám, amit el kell hinnünk. Jobban érezzük magunkat tőle. Meg aztán, mire is lenne az jó? - ha a nép tudná, hogy rosszul áll az ország szénája. Kocsinknak rúdja arra fordul, amerre. Nem irányítja azt senki. Így osztán hegymenet nem várható tőle. A kocsiról lehulló dolgokkal azok járnak jól, akik a közelében vannak, oszt összeszedegetik a cókmókot.
- Nálunk jól megtervezik a dolgokat. De! Tavaly az Európai Uniótól 400 milliárd forinttal érkezett kevesebb pénz a tervezettnél. Szóval ígérgetnek ők is, mint a Mi kormányunk.
- Jut eszembe, a közmondás alapján. Az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó! Csakhogy, az ígéret, - ígéret marad. Nem egyedi eset ez. Vessétek csak össze. Biblia. Az ígéret földje. Kapizsgáljátok? Na! A se, a vót. Számon kérni emberen ígéretet, amit Isten se tartott be.
- Hogy mindezekből és mindazokból az ígéretekből, ami a történelem során elhangzott mennyi valósul meg a gyakorlatban, az mindig a történelmi, politikai és társadalmi körülmények függvénye. Azt mondhatjuk, - valami mindég kialakul! Ennek az a velejárója, hogy az emberek egy részének jó, - legyünk őszinték – a nagy többségnek rossz. Így van ez, amióta a világ, - világ. Szigorúan az emberek által létrehozott, irányított dolgokról beszélek.
- Mi most, ugye kapitalizmust építünk. Egyéni módon, és természetesen a mienk a legjobb. A sok hülye nem hallgat ránk. Így aztán, ahány ház, annyi szokás. Vagyis minden kapitalizmus más. Megújítása folyamatban van. Mint azt már többször taglaltam a WEF számára a kínai típusú kommunizmus a legszimpatikusabb.
- Különböző irányítási rendszerek, módok alakultak ki. Ezeknél is megvannak az egyéni, a többitől kicsit eltérő különbségek.
- Jut eszembe a mondás. A változatosság gyönyörködtet. Nem nagyon értelmezhető, a járt utat járatlanért el ne hagyj, mondás fényében.
- A kapitalizmus klasszikus felfogásához az úgynevezett “laissez-faire“ gazdaságok álltak a legközelebb a XIX. századi Egyesült Államokban és Európában. E szerint az állam szerepe csak a szabad piaci működés létrehozását szolgálta. A piaci folyamatokba történő beavatkozásokra nem terjedt ki.
- Amint láthatjátok régen állami szinten is éltek ezzel az irányítási rendszerrel. Ma ez nem dívik, hiszen az állam vezetője messziről láttatni akarja, hogy ő az a kakas, aki fenn van a szemétdomb piramis csúcsán. Hogy ez miért van? Ezt hozta a XX. század vége. Nem volt az rossz, amikor szabadon, saját belátása szerint dolgozhatott, oldhatott meg feladatokat az ember. Jellemző, a laissez-faire típusú vezetők sok, szabadságot adnak a munkavállalóknak tevékenységük során, a munkában és a határidők tekintetében egyaránt. Alap, hogy ellátják a csoporttagokat a szükséges erőforrásokkal és tanácsokkal, amennyiben erre igényük van, de egyébként a vezetők nem vesznek részt a kiosztott feladatokban és megoldási, megvalósítási folyamatokban. -.appa.
