appasztorik

Akarmi, mint egy szatócs bót

Tavalyelőtt augusztus közepe

2024. január 24. 17:25 - appasztorik

2022-08-12

(Igazán szégyellhetem magam. Úgy terveztem, hogy 2024 elején szépen áttérek a 2023-as történések ismertetésére. Régi szép idők, amikor 200 nap is voltam egy évben horgászni.)

 

Indultunk tegnap a szokásos időben. A nagy fekete BMW ott állt a parkolóban, de Lacit nem láttuk sehol. Szerdán azt mondta, hétvégén kinéz, ezek szerint nem bírta kivárni. Bemotyóztunk a szerdai helyre. Elsőnek letettem a széket, ahol majd ülök. A következő mozdulattal, ahogy felegyenesedtem, a rajtam lévő bottok meglökte a széket. Gyönyörű vágókép lett volna belőle, amint szinte lassított felvételként gurult a partoldalon a víz felé. Halk csobbanással esett a vízbe, és buborékokat engedve elmerült hullámsírjában. Magával ragadott a képi megjelenítés, de akkor eléggé vegyes érzéseim voltak. A haltartó ágas végén van kampó. Az rövidnek bizonyult. A szákkal éreztem valami keményebb dolgot, de nem tudtam megszákolni. Egy 10-15 percet kísérleteztem. Feleslegesen.  Elmentem a kocsihoz a horgászládáért, és azon ülve horgásztam. Ráadásként mindezekre, siralmasan indult az egész. Rengeteg kapás, fogás semmi. Nem sok idő múlva jött Laci. Lent volt a hídon túl. Azt mondta, hogy apróságok jöttek ugyan, de kárász egyáltalán nem. Egyik boton csontival próbálkozott, a másikon tengerivel. Az utóbbira kapás sem volt. Azt mondta a híd alatt nagyon folyik a víz. A mélység jó, mert 1,5 méter. E rövid tájékoztató után elment. Megint Attila kezdte fogni a halat. Egyébként ott voltak a halak. Mozogtak a felszínen is. Alul jöttek a buborékok, de aprók. A halakból is az aprók jöttek. Még azt sem mondhatom, hogy sok. Attila 11 halat fogott, ami 11 deka volt. Volt benne egy pici e.kárász. Én 25 halat fogtam, ami 26 deka volt. Többnyire bodorkák, és vörösszárnyúak. Nekem volt egy naphal. Három gyöngyös razbóra, és egy kis e.kárász. Ma reggel megyünk gereblyézni. Székre, nem tilos.

2022-08-14

Ahogy terveztük pénteken reggel kimentünk gereblyézni. Nagyon felkészültünk. Vittük a hosszú nyelű gereblyét. Ennek olyan hosszú a nyele, hogy éppen elfér az autóban. Azt is vittem, ami kötélre van kötve, és a 3 méteres festő nyelet, amire egy kampó van szerelve. Szóval minden ott volt. A vízparton szerencsére nem volt senki. Egyébként nem sok értelme van kimenni. A sok növény miatt, éjjel oxigén hiány alakul ki. Ezt támasztja alá, amit Karcsi mond: tíz óra előtt nem esznek a halak. Ő már csak tudja. Évek óta ott horgászik. Kezdtem a hagyományos gereblyével. Úgy ítéltem meg, hogy a távba belefér. És bele is fért. Egy kis jobbra egy kis balra keresgélés után megakadt a szék. A fémvázba akadt, és kiemelhető volt. Na, akkor már kivettem azt az ágat is, amit Attila csütörtökön a partig húzott. Az első próbálkozásra a festőhenger nyél lett bevetve. Azzal elértem egy közel kétméteres ágat, ami a meder közepén állt ki a vízből. Megállapítottam megint, milyen veszélyes nagy szélben jegenyék alatt horgászni. Cirka 40 centis részen volt fekete iszapos az ág. Ez képes lenne belefúródni az emberbe. Nem gondoltam volna. Egyszer Attilával kihúztunk egy nagy ágat. Az olyan fél méter körül volt az iszapba állva. Az 20 centi átmérőjű lehetett, és 40 kiló körüli. Azt hinné az ember, hogy szép lassan levitorláznak ezek az ágak, de nem így van. A K.-I. magas vízállású volt. Abban kimostam a széket, a fekete szutykos iszaptól és egy polietilén zsákba tettem. Még erre is gondoltam. Tegnapra aztán változtattam a kaján. Mire kimentünk a házaspár már ott volt, és Laci (az Audis). Így aztán leültünk az első helyre. Jó, hogy kivettük pénteken reggel a nagy ágat. A vízszint csökkent. Alig folyt. A szivárgókon alig folyt be víz, hiszen a K.-I félig sem volt. Siralmasan indult. Az első órában szerintem halam sem volt. Attila szólt, mikor a 3. halat fogta, hogy „ilyenkor szoktad fogni, nekem meg leáll”. Még változtattam az etetőanyagon. Egy kis plusz aromát tettem bele, és többször dobtam diónyi gombócot. Na, most vagy ettől, vagy mástól fogtam e.kárászokat. Piciket, de később jöttek nagyobbak is, amik már ehető méretűek. Attila fogott 23 halat, ami 29 deka volt. Ő is fogott egy kis e.kárászt. Én a túlpartot horgásztam. Ott fogtam 18 vegyes halat, ami 23 deka volt. Ebben volt egy törpe, 4 kis razbóra. Egy kis naphal, és 3 kis e.kárász. A 11 e.kárász 58 deka volt. Közben a szomszédok elmentek Először Laci. Kérdésemre azt mondta: semmi Gyula bátyám. Egy tenyérnyi, de odaadtam a házaspárnak. Nemsokára jöttek Ők is. Panaszkodtak, hogy apró keszegek. Egy pici naphal. Tegnap legalább még volt egy 20 dekás és egy 14 dekás kárász. Ma csak a sok kapás, de kárász nem jött. Mi lett volna akkor, ha a szolunáris szerint nincs igen jó fogás. Egyszer viszek egy szolunárist, és bedobom a vízbe. Hagy olvasgassák a halak. Csakúgy a mihez tartás végett. -.appa.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://appasztorik.blog.hu/api/trackback/id/tr7918310495

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása