appasztorik

Akarmi, mint egy szatócs bót

Az el nem küldött levél 120/2022 (09.14.) töprengés

2022. szeptember 14. 16:33 - appasztorik

Első opera előadásra, középiskolás koromban, (Kocsis) Margit néni, az osztályfőnökünk vitt el Minket. Megnéztük a Bánk Bán-t. Sok év lemaradását nem lehet, ripsz ropsz bepótolni. Bevallom, nem is akartam. Ott tartok, hogy a Bach D-moll toccata és fúga tetszik. Nem tudom miért, de nem minden interpretációja. Szeretném Én is hinni, hogy tanultunk valamit az ősöktől. Erre nézve, nincs bizonyíték. Hitünk van. Hajlamosak vagyunk, valóságként elfogadni feltételezett dolgokat. Ha jönne most egy Petrovics, - vajon mi lenne? Bohém, lelkesedő költő volt. Azt gondolom, akkor Ő sodródott a tömeggel. A forradalom, nem Magyarországon kezdődött. Mondhatni benne volt a levegőben. A morfogenetikus mezőben. Edit, sokszor mondta, hogy pesszimistán látom a dolgokat. Én azt gondolom, reálisan. Hozok egy idézetet Platóntól: „Két dolog van, amin az embernek nem érdemes mérgelődnie. Az egyik, amin tud változtatni, a másik, amin nem”. Ez nyilván nem oldja meg a világ gondjait. Amennyiben véghez tudja vinni az ember, akkor az Övét talán igen. Magam is úgy vélem, hogy egy spirálban vagyunk. Hogy emelkedő lenne? Nem tudom. Kétségtelenül megismétlődnek a dolgok. Egyre finomabb módszerekkel szívatnak meg. Az általad felhozott PDCA ciklus nagyon jó példa erre. A technika jelenlegi színvonalán, strapabíró, már-már elnyűhetetlen termékeket lehetne előállítani. Tudnánk. Ám, nem ez a cél. Míg egyfolytában papolnak a környezetvédelemről, a megújuló energiáról, addig az ellenkezőjét csinálják. A meghirdetett nemes eszméket, felülírja a minél több pénzszerzés vágya. A minél nagyobb profit. Erre való, az autók katalizátora is. Hagy nyírja az erdőket, és a műemlék épületeket a savas eső. Nagy osztalékot akarnak a befektetők. Meg is kapják. Elemzések sorával megállapítják, miért tart olyan sokáig, míg a termék tönkre megy. Rontanak rajta. A gépeknél, az acél minőségén. A cipőknél beállítják, hogy porlódjon a műanyag. Teljesen jó a fej, és a talp nem ragad vissza. A porladó anyagra nem lehet ragasztani. Ebben az a szép, hogy a programozott folyamat, már a cipős dobozban is zajlik. Akciósan megveszi az ember. Szétesik. Na, és? Az akciósra nincs garancia. Mindenbe beépítik a hibát. Az autók alvázába építenek olyan hajlításokat, töréseket, amik a feszültség miatt korróziós folyamatokat indikálnak. Bontóban próbáltam első bölcsöt szerezni. Azt mondta a tulaj, ne keressek. A KIA Rio, az Opel Meriva, és mondott még egy Opel márkát, aminek jellemzője, hogy mire bontóba kerül, ez az alkatrész el van rohadva. Tudományos szempontból örvendetes, hogy ilyen mértékű ismeretekkel rendelkezünk az anyagszerkezetekkel kapcsolatban. Minden arra van kihegyezve, hogy vegyél újat. Fogyasztói társadalom van. Szóval így végig gondolva, Én nem tudom, emelkedik e, a spirál. Mondjuk, mozgásban van. A végtelenen belül, - van jelentősége irányokról gondolkodni? Hiszen bármely, felvett tetszőleges pontja, középpontnak tekinthető. Annyi bizonyos számomra, - megkockáztatom, - sokunk számára, a kitolás egyre nagyobb mértékű. A környezettel, a másik emberrel történő törődés egyre kisebb, a meghirdetett hangzatos szavak ellenére. Egyik barátom szerint, nincs semmi csak a fény. Azt mondja, csak akkor van valami, ha egy értelmes lény ránéz. Ha nem nézi, újra nincs. Én ennyire nem tudok elvonatkoztatni. Én még csak ott tartok, hogy az elektromágneses kölcsönhatás szilárdság érzetet ad. Azt mondja erre (többször is), hogy benne ragadok a materializmus sarában. Lehet.  -.appa.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://appasztorik.blog.hu/api/trackback/id/tr817931465

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása