appasztorik

Akarmi, mint egy szatócs bót

Horgászat, és más is (5)

2020. november 15. 08:21 - appasztorik

Na, délbe kisütött a nap. Gyorsan összeraktam egy szuper könnyű fényes Gyuszi-kanalat. Nagyon jól sikerült. Igaz halat nem fogtam vele. csináltam már ilyen kanalat. 10 kapásból egy lett meg. Viszont, ha semmire sem volt kapás erre, akkor is volt. A kereszt gátnál elég barnás a víz. Hiába dobáltam a kanalam semmi. A helyünkön, ott ült a múltkori cigány ember a kisfiával. Kiabált messziről, hogy odébb ül. Mondtam pergetek, maradjon. Mondta, hogy törpéket fogdosnak. Mikor láttam, akkor olyan 5-6 dekásak jöttek, halszeletre. Az elején csontival fogott keszeget is, de a törpék aprók voltak. Ő fogott egy csukát, olyan kila, kilahúsz. A fia fogott halszelettel egy süllőt. Olyan harminc centiset mutatott. Visszadobták. Mikor odaértem mutatta a csukát. Olyan szúk 90 dekás lehetett. Mondtam van nálam mérleg. Nem akarta, hogy mérjük. A csuka, az elején jött csonti csokorra. Tanultak a múltkori esetből. Mind a ketten úszóztak. Mentem az alsó beton felé. Dobtam párhelyen, de igyekeztem leérni. Egy helyen, egészen a part szélénél fordult valami, de nem ütötte meg a kanalat. Itt rengeteg időt eltöltöttem. Jól gondoljátok. Teljesen feleslegesen, de legalább összevizeztem egy csomó cuccot. Lentebb egy nád nyiladéknál megálltam. Harmadik dobásra, mikor a baloldalról húztam a nádfal felé a kanalat megütötte. Őszintén szólva kicsit késtem. Annyira közel volt a parthoz, hogy nem nagyon figyeltem már rá. Akkor szándékoztam kiemelni. Tettem, egy gyöngyház színű gumihalat. Ezt balról húzva meghúzta. Jobbról húzva szintén. Más egyébre semmi. A következő Lyuknál, balról húzva ütötte a kanalat. Jött a gyöngyház fényű. Jobbról húzva, egészen a partszélénél fogtam egy 43 centis, 66 dekás csukát. mentem a sáscsomóhoz, aminél tegnap akasztottam a csukát. Sehol-semmi. Eldobtam balra. Alig tekertem rajta pár fordulatot és jót odanyomott neki. Ezzel nem számoltam, így késtem egy ütemet. Dobtam még ezt-azt, de eredmény nélkül. Lementem a betonhoz. Sok mindennel megdobáltam a nádsarkot, ahol tegnap a rávágás volt. Ugye mondanom sem kell, hogy most semmi sem volt. Megdobáltam a Nyugati befolyót semmi. Mindenfélét dobáltam, akkor sem. Eldobtam felfelé, a könnyű kanalat. Igazítanom kellett a nadrágon. Letettem a botot. Nyugodtan tehettem a betonon nem fog elakadni. Kész voltam a nadrággal. Megemelem a botot. Tekerek rajta. Levágja a kezemben a botot. A hajtókar is kimegy a kezemből. Csattan, ahogy az ütközéshez ér a hajtókar. Bevágok, persze, hogy bevágok, de semmi. Hajigálok mindent, de minek. A gyöngyházfényűt, kíváncsiságból bedobom a Nyugatiba. Hát nem elkapja valami. Viselkedése alapján kisebb süllő. Elindulok a felső beton felé. A helyünknél megállok. A kanállal dobálok mindenfelé. Mondom: na, egy búcsú. Közel a partszélhez (Ahol etetve volt), megüti valami. Kb. törpe volt. Azért dobálok tovább. Utolsó dobás. A parttól egy méterre elkapja, viselkedése alapján egy sügér az illető. Fickándozik, de lemarad. Bosszús vagyok miatta, de most tartom magam az elhatározásomhoz. Hiába ütötte meg. Azért sem maradok tovább. Egyébként is kezd fázni a lábam. Mára ennyi elég. -.appa. 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://appasztorik.blog.hu/api/trackback/id/tr7216285938

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása