appasztorik

Akarmi, mint egy szatócs bót

Bocuse d’Or: magyar siker

2017. január 29. 11:41 - appasztorik

gondolódzkodás az ételről

Szeretett testvéreim, akik vagytok a hitben. Meg még abban a tévhitben, hogy a szakácsverseny, a főzésről, az ételkészítésről szól. Már, abban tévedtek, hogy ez a rangos verseny, egyáltalán az ételről szól. Jobb, ha az elején tisztázzuk, hogy erről szó sincs. Mi az étel? Mire szolgál az étel? Az étel különböző összetevőkből áll. Természetesen, ezek olyan vegyületekként meghatározhatóak, amelyek az emberi szervezet fenntartáshoz szükségesek. Egyértelmű, hogy minden élő, a növekedéshez, a szervezet energiával történő ellátáshoz használja fel ezeket az anyagokat. Az ételek alapja: növényi és állati eredetű. Ezeket aztán fogyasztjuk nyersen, vagy feldolgozott formában. Sütve, főzve, marinálva, erjesztve, stb. Azt tanították, az oskolákban, hogy az ősember gyűjtögető életmódot fojtatott. Halászott, vadászott. Manapság sokan választják a közétkeztetést, ahol több száz adag ételt megfőznek. Ezek a konyhák megpróbálnak kitűnni. Elsősorban azzal, hogy átveszik más népek ételeit. Íz világában, kicsit magyarítva. Másik trükk, az újra gondolás. Nekem többször jutott eszembe Isten bocsássa meg nekem, hogy drága cimborám, Te ezt nem tudtad normálisan megcsinálni. Uram bocsá, még gondolkodhattál vóna rajta. Többnyire sikerrel próbálom elkerülni, a gyanús nevű ételeket. Másrészt. Roppant ritka dolog, hogy én ételt ott hagyjak. Tekinthetjük úgy a közétkeztetést, hogy az nagyüzemi. Meg kell még említenünk a konzervgyárakat. Ha jól belegondolunk, ők szolgáltatják az ételek nagy többségét. Tegyük hozzá, hogy eltarthatóságuk több évre garantált, tehát időben is tömegtermelést végeznek. Ha már ősembert emlegettem. A legkorábbi feldolgozási technikák közé tartozik amikor , sózzák, szárítják, füstölik, pácolják, savanyítják a különböző élelmeket. Ne feledkezzünk meg a fagyasztásról sem, azt mondhatjuk, hogy ez mára ipari jellegű élelmiszerkészítés. Forró olajba, vagy forró vízbe téve, hamar jut táplálékhoz az ember. Segítséget jelentett, hogy boltokban lehet húst venni, meg egyéb élelmiszereket is. A 19. században jelent meg, a nagyüzemi gyártás. Jelentősége abban jelenik meg, hogy lehetőséget biztosított a személyzettel nem rendelkező tömegek részére is, az olcsó és nem időigényes étel előállításhoz. Na, most ez így marha jól hangzik, de az igazi cél az volt, hogy az asszony, ne főzőcskézzen odahaza, hanem eriggyen dógozni. Mint minden nagy társadalmi jócselekedet mögött, itt is a többi ember átverése, kihasználása a domináns cél. Mára ott tartunk, hogy a bonyolult eljárásokkal készült ételeket gyárak állítják elő, és csomagolt formában vehetjük le a boltok polcairól, vagy vehetjük ki a fagyasztó pultokból. Elérvén a 21. Századot azt mondhatjuk, hogy élelmiszergyártást óriáscégek irányítják. Hatalmas nemzetközi piacot birtokolva. Azt híresztelik a vásárlók megnyugtatására, hogy a legmodernebb technológiát alkalmazzák. Ennek következtében, biztonságos, gyors és olcsó a feldolgozás, a csomagolás. A szállítást is úgy oldják meg, hogy az ételek minősége ne romoljon. Emiatt van, hogy a kukorica, a fejtett bab, zöldborsó, nincs egy tömbbe fagyva, hanem szemenként pereg. Egy dologra szeretném felhívni a figyelmet, a húsételeket ne együk nyersen. A vadak, halak húsában, olyan kórokozók lehetnek, amelyek megbetegítik az embert, akár bele is halhat aki fogyasztja. Ugyancsak ez vonatkozik a nem pasztőrözött, vagy forralatlan tejekre is. Kamu, hogy a kecsketej nem betegíthet meg. Az is terjesztheti a meningo-encefalitist. (kullancsok által terjesztett, agyvelő és agyhártya gyulladás) Tudom, a japánoknál nagy hagyománya van a nyers hal (szusi), vagy a nyers hússzeletekből készülő ételeknek (szasimi). Gyakorta halljuk, hogy milyen irdatlan tömegű élelmiszer kerül kidobásra. Nos, az élelemhez való jog azon alapvető emberi jogok közé tartozik, amelyet 1948-ban, Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatában deklaráltak. Most felmerülhet a kérdés. Mi van a Bocuse d’Or versennyel? Mi lenne? Szép magyar siker született, amihez gratulálni lehet. Az is eszembe jutott, hogy emberek zsűriznek. Koncepciók alapján. Meg van tehát, hogy ki nyer, és miért nyer. Ja, hogy nem szóltam az ott készített ételekről. Hát ennek egyszerű magyarázata van. Ezen a rangos szakács versenyen nem készítettek ételt. Nem készítettek, élelmet, táplálékot. Ami képeket láttam a kompozíciókról, azok egyikénél sem jutott eszembe, hogy megkóstolnám. Véletlenül sem merült fel bennem, hogy az ennivaló. Virágok, talán kavicsok is voltak a tányérokon. Beláthatja mindenki, hogy azok nem felelnek meg a hosszasan taglalt felsorolásnak, amiből kiderülhetett. Mi is az élelem? Mi is a táplálék?                    -.appa.

U.i.

Pár óra múlva idebiggyesztettem ezt a pár sort. Valakinek eszébe juthat netalán-tán. Mégiscsak élelmiszert előállító iparos ember produktumáról beszélünk. Mondhatni ételről. Hogy lehet ételtől ódzkodni? Hát így. -.appa.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://appasztorik.blog.hu/api/trackback/id/tr612165881

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása