mert,

ezek a mocskos politikusok jól beálltak a népnyúzásra―épeszű ember hogy kérdezhet ijet hogy mért mondok ijet―hát ez az igazság―maga minek nevezi azt amikor halálukig dolgoztatják az embereket―ne mondja hogy a munkájukat végzik ezek a hóhérok―tudnia kell hogy a legaljasabb legelvetemültebb rabszolgatartó is adott enni a rabszolgának―fűtött hogy meg ne fagyjon és nem utolsó sorban gyógyíttatta is―na ezek a szemetek nem―direkt arra mennek hogy minél többen elpatkoljanak―a rabszolga valamijen mértékig még ember volt―értse alatta hogy bizonyos mértékig annak tekintették―manapság meg mi van―na mégis mi lenne―hát mi más―humán erőforrás―következésképpen most az ember nem ér annyit mint egy gép―egy gép több millióba kerül―így meg is kell becsülni ―egy ember minden vonzatával együtt pár százezer―nem utolsó sorban van helyette másik―sok másik—akik ugyan ojan értéktelenek―azért nem minden országban van ez így―mármint hogy háeresek kötelességszerűen egész évben azon törik a fejecskéjüket hogy az elkövetkező évben miként is lehetne―kellene kitolni―az előbb azt akartam mondani hogy kibaszni a munkavállalókkal―de hát mégse mondhatom―hisz nem etikus―maga szerint—ember―itt etika―na mindegy―a mi világunkban ilyesmi csak a tankönyvekben létezik—mennyire etikus a munkahelyeken történő megalázás—bármit mond jön a válasz—nem muszáj itt dolgozni—el lehet menni—senki nem mondta hogy itt dogozzon—örüljön hogy van munkája —százan jönnének a maga hejére—és akkor elvárják jó kedvvel dolgozz a cégükért—minden szirre szarra van ombucman—na erre vajon miért nincs —egyszerű a válasz—ez senkit nem érdekel—egy bizonyos szint alatt a munkavállaló emberi méltósága le van szarva—oszt annyi

mert,

ez is egy furcsa dolog—még hogy gondolódzkodás a bibliáról—lehet arról egyáltalán gondolkodni—tán ráülök, vagy ráállok—egy jó nagy bibliáról ülve is lehet gondolkodni—egyáltalán egy jó nagy könyv és annyi—miért kellene azon gondolkodni—a tartalmán már annál inkább—hogy minél inkább azt nem tudom—de annál biztos—az inkáknak is voltak isteneik—az említett mű az úrról szól—ezt úgy írják hogy nagy ú betű és az er is nagy—csak kisebb—azt hiszem elég jól elmagyaráztam—de hát nem is ez a lényeg—rád ne ragadjon a béjeg—azt mondja gizike, hogy a biblia egy szép mese—mire is én azt mondtam, hogy valós történelmi személyek szerepelnek benne—meg is neveztem azonnal nabukondonozort—akit a biblia nabukadneccar néven említ—de vót nekije valami rendes neve is—csak azt én nem jegyeztem meg—valami asszúr—de még ebből is valahányadik—aki kíváncsi az hamar megöregszik—de most nem ez következik—az nézze meg a lekszikonba—mondom zsuzsinak hogy mit mondott gizi—még hogy szép mese—olvassa el az első száz oldalt majd meglátja mijen szép mese—annyi embert ölnek meg benne hogy az borzasztó—na ebben én is megerősítettem zsuzsát—valami hihetetlen mennyi kincset gyűjtetett be magának az úr—és hogy mennyi embert öletett meg—aki szereti a véres történeteket annak ajánlom figyelmébe—a példabeszédek meg az egyéb történetek persze még népszerűsítve is vannak a templomokban—még káin és ábel is—ezek még publikusak—de mikor népeket irtanak ki az valahogy elsikkad—ugyancsak nem kerül a figyelem középpontjába az sem amikor izráelt sújtja az úr haragja meg júdát—itt arra kell gondolni hogy izráel meg júda is egy nép—nem ország —júda meg nem az aki elárulta harminc ezüstért jézust                                            -.appa.