A legutóbb töprengve, a magyar viharisten volt a témám. Most a Földisten jutott eszembe. Nem úgy magamtól! Mit gondoltok Ti? Üldögélek-üldögélek, oszt hopp, csak kipattan a fejemből egy isteni gondolat. Mint Zeusznak Pallasz Athéné. Ez nem ám úgy vót né, mintha valakinek a felsége lenne. Vót Zeusznak is felesége Héra. Elég ha, ezt a harmadikat megjegyzitek. Már csak azért is, mert ez a nővére is volt egyben. Akkor ezt tisztáztuk. Az Én fejemből nem Isten pattant ki, csak egy isteni gondolat. Ércsétek jól, hogy egy Istenre gondoltam. Amúgy meg nem is lett vóna frankó ez a kipattintás. Héphaisztosz, kalapácsával hírtelen fűbe vágta Zeuszt. Nem azért, mert felidegesítette. Dehogy. Zeusznak fájt a feje, oszt ilyen formán ment a gyógyítás. Ne higgyétek, hogy így Zeusz volt az anyja a lyánkának. Dehogy. Az első felesége Métisz volt a, gyereklyány anyja, csak azt Zeusz mérgében lenyelte. Mijér? – mijér? Mer azt jósolták, hogy a születendő lyánygyerek hatalmasabb és okosabb lesz Zeusznál. Ez nem is volt olyan jó solás, mert rosszul sült el a dolog. Na, most mán mindent tudtok. Elég legyen ennyi. Amúgy meg rengeteg isten van. Oskolában tanultuk, hogy a rómaiak, a görögök (ha eddig, nem derült ki számotokra a görögökről), és az egyiptomiak is több Istent hittek.  Nem is lehetett az rossz hajjátok. Meg vót, hogy ki, - miért felel? – oszt Ő hozzá lehetett folyamodni a kéréssel. Matiz Jani bácsival beszélgettem a minap. Akkor jutott eszembe Ukon Isten.  Ő tőle tudom. Nem személyesen az Istentől, hanem Jani bácsitól, hogy Ukon Istennek, löttyinteni kell egy kis bort. Ez egy régebbi történet. Most egy másik Istenről szólott beszédünk. Hát akkor jutott eszembe Ukon (akiről beszéltünk, azt elfelejtettem az óta). Na, most jön az, hogy tudtam meg a löttyintést. Ott voltam egyszer a pincében. Nem úgy véletlenül. Mindig megbeszéljük, mikor megyek biciklivel, mert akkor kóstolás van. Hát éppen kóstoltunk, akkor is. Mikor töltötte a poharat, az új kóstolni valóval. Mer hajjátok, a kóstolás közben eltűnik, a kóstolt valami. Nehogy azt higgyétek, ez csak a folyadékokra vonatkozik. Ez mindenre vonatkozik. Kivétel, mikor emberek egymást kóstolgatják. Úgy átvitt értelemben. Egy pillanatig se gondojjatok kannibálokra. (Na, jó. Egy pillanatig gondolhattok). Röppenjünk vissza oda, hogy tőtögeti a poharakat. Oh! irgalom atyja, ne hagyj el. – mondom a költővel, mikor látom kifolyt egy kevés bor. Szóltam Neki menten: Jani bácsi mellément. Azt mondta: nem baj Gyula, Ukon Istennek is kell. Én nem vagyok egy irigy ember. Főleg Istenekkel szemben. Ebben az esetben azért mégis az voltam. Tokaji aszúról beszélek. -.appa.