appasztorik

Akarmi, mint egy szatócs bót

Eszmecserék a Poeton

2018. szeptember 30. 15:28 - appasztorik

Előzmények. Egy költőt megsértettem, aki nem szeretne többet hallani felőlem. Értelmezésem szerint, a nevemmel találkozni sem. Megígértem Neki, és ezt tiszteletben tartom. Ezért elbúcsúztam azoktól, akiket figyeltem. Mert Ő odakalandozhat, azokhoz a versekhez, amit esetleg olvastam, és hozzáfűztem valamit. Itt ezekből a diskurzusokból kínálok ízelítőt.

  • Kornél, teljesen egyet értek veled. Nem először, amióta összefutottunk itt a Poeton. Ezen a felületen cserélgethetünk véleményt, amint ezt eddig is tettük. De versek alatt nem fogok véleményt mondani. Emiatt lettem kiosztva. Mellé, mivel én nem nézegetem állandóan az emaileket, az illető, a moderátorokkal töröltette a véleményemet. Azok meg törölték is, szabályszegés, vagy valami ilyesmi. Most pihentetnek, hogy főmoderátorra várok. Itt azt veszik jó néven, hogy csodálatos, gyönyörűséges. Pedig sok olyan írás van fenn, ami kimondottan átgondolatlan, önellentmondásos. Jó jelenjen meg. Dolgozott vele. Valami irányt csak kellene nekik mutatni, hogy arra oda kellene figyelni. Aztán, biztos figyelted Te is, mennyi filozófia kategóriába sorolt vers születik. Egyszer írtam, ezt nem nevezném filozófiának. Na, abból is sértődés lett. Itt, ha gondol valaki valamit, és leírja, már kapja is a dicséretet. Csodálatos a filozófiád. Én könnyű helyzetben vagyok. Lételméletem, hogy a világ nem létezik. Ismeretelméletem, hogy a világ nem ismerhető meg. Következik abból hogy nincs. Azt hiszem ezekről már irkáltam Neked. Na, szóval, teleszottyantam, itt vidéken "így mongyuk".
  • Kedves Margit! Elment a kedvem az egésztől. Állandóan, van valami. Megsértődnek attól, amit írok. Ezt meg nem akarom. Tudom én, hogy a költők érzékenyek. Nem írok. Így tudom elérni, hogy ne sértsek meg senkit. Na mindegy, nem panaszkodom, meg nem untatlak tovább. Szép komótosan elköszöngetek, és annyi. Minden jót kívánok Neked.
  • Egy kis adalék. Meglepetésemre kiderült. Megszegem az előírásokat. Hogy mivel az nem derült ki. Megjegyzem, az akkori Poet szabályzat szerint, az a vers volt szabályszegő, ami alá írtam, amit írtam. És levették a kommentemet, mert szabályszegő voltam. Meg aztán, a beküldött írások megjelenést késleltetik. Olyan is van, hogy meg sem jelenik. Főmoderátorra vár, aztán egyszer csak a figyelőmben ott a felírat: nincs elfogadásra váró versed. Mióta, nem küldök be azonnal írást, az óta még nem pihentettek.
  • Megjegyzem sokan bujtogattak, hogy vannak más irodalmi oldalak is. Volt aki, azt ajánlotta fel, hogy lesz az ajánlóm. Nem éltem a lehetőségekkel. Ritkán küldök be írásokat. Továbbra sem nevezem őket versnek. Természetesen jó sokára jelenik meg, de egyáltalán nem érdekel. Olvasgatom néha az ismerősök verseit, de nem írok alájuk semmit. Amennyiben odatévedne a költő, nehogy találkozzon a nevemmel. Ha engem kérdeztek ez eléggé beteges dolog a részéről. Amint az is beteges valami volt, amin megsértődött. -.appa.
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://appasztorik.blog.hu/api/trackback/id/tr7314272859

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása