Szeretett testvéreim, akik vagytok a hitben. Meg még, abban a tévhitben, hogy tudjuk a világ keletkezett, vagy teremtődött. Hát, nem tudjuk. Abban sem vagyok biztos, hogy: kellene e ezt nekünk tudnunk? Mire mennénk vele, ha tudnánk? Sok minden egyebet sem tudunk, feltételezésekre hagyatkozunk. Hipotéziseket állítunk fel, amelyeket bizonyítunk, majd cáfolunk. Lássuk, mi történhetett? A világegyetem egy hatalmas kvark őslevesből keletkezett. Ezt a leves hasonlatot meghagytam. A földi élet kialakulásával kapcsolatban mondották annak idején, hogy egy őslevesből alakult ki. Minden féle anyagok voltak benne. Először nyilván, csak szervetlen anyagok. Nem volt még szerves anyag, pedig minden megvolt hozzá. Víz biztos, hogy volt. Mózes I. 1. 9. „Azután ezt mondta Isten: Gyűljenek össze az ég alatt lévő vizek egy helyre,” Volt tehát víz, nitrogén, szén. Na, most a nitrogént, meg a szenet, nem említi a biblia. Mi kell még, ha az előbbiek megvannak? Ja, egy kis hőfok. Na, az is volt. Rotyogott, fortyogott, amiben létrejöttek szerves molekulák, aminosavak, fehérjék és így tovább. Miért csak szervetlen anyagok keletkeztek? Elégtek volna. Nehogy elhiggyétek. Egyszer, majd eltöprenghetünk ezen is. Most jól előre szaladtam, hisz még csak a kvark levesnél tartottunk. Ebből a hatalmas rezgés óceánból bukkan fel, testesül meg az anyag. Nos, egyszer csak megtörténik a nagy bumm-nak nevezett folyamat. Azért mondok folyamatot, mert a mai napig tart. A világegyetem jelenleg is tágul. Hol történt a nagy bumm? Mondhatjuk, hogy mindenütt egyszerre. Ez a robbanás, egy elképzelhetetlenül pici része volt a térnek. Gyakorlatilag a semmi és ez azóta is tágul. Akinek úgy jobban tetszik, mondhatjuk azt is, hogy a világmindenség közepén történt meg, ez az esemény. Könnyű dolog ezt kijelenteni, hisz egy végtelen tér, bármely tetszőleges pontja középpont. Szóval megtörténik, ami megtörténik és ott ahol történik. Tágul a világegyetem, aztán elkezd csomósodni, összeállni. Napok lesznek, bolygók meg holdak. Na, azért nem ilyen egyszerű ez a dolog. Annyit megér, hogy egyszer majd erről is elmélkedjünk kicsinység. Nézzük egyelőre, a mindenséget. A mindenség 96 %-áról nem tudjuk mi. Nevezzük sötét anyagnak, sötét energiának, csak erről nem tudunk semmit. Most arról a 4 %-ról beszélünk, amivel kölcsönhatásba tudunk lépni, amit érzékelünk. Ha, ennek a végtelen térnek, azt a térrészét, azt a tartományát nézzük, amiben vagyunk, akkor azt mondhatjuk: a világ inkább spirituális, mint materiális. Mondhatjuk ezt az ismeretlen részre is. Miért is ne, mondhatnánk? Nem cáfolható. Igaz nem is bizonyítható. Ugyancsak ebből, az általunk ugyan nem ismert, de legalább érzékelt térrészből keletkezik a tudat is. Mondhatjuk ezt az ismeretlen részre is. Miért is ne? Mit is értsünk spirituális alatt? A spiritualitás egy olyan világnézet, amely alapjaiban metafizikus és mint ilyen nem merül el a dolgok tudományos részleteiben. Elsősorban a szellemi dolgokra gondoljunk, soroljuk ide a természetfeletti erők, illetve a lélekkel foglalkozó értelmezéseket és magyarázatokat. A spiritualitás vallások közös alapelvét is jelenti. Ehhez nem tartozik, a vallás gyakorlása. A fordítottja is igaz. A templomba járás, az Istenben való hit nem jelent közvetlen módon spiritualitást. Az emberek egy része spirituálisnak vallja magát. Értelmezésük szerint az élet nem önmagáért való. Az élet nem öncélú. Az élet célja egy magasabb értelemet szolgálni, ez által egy magasabb szintű rend megvalósításában részt venni. A spirituális ember az életét megpróbálja úgy vezetni, hogy tettei, döntései az előbb vázolt elvek alapján valósulhasson meg. Az ilyen ember a világot úgy értelmezi, hogy cselekedetei, ok-okozati rendszerben visszahatnak az életére. Ezt nevezik karmának, sorsnak vagy isteni elrendelésnek. Ezek a gondolkodók úgy vélik, hogy a világnak vannak az érzékszervek számára rejtett dimenziói, összefüggései. Ezek ugyanolyan erős hatással lehetnek életünkre, mint a környezetünk érzékelhető része. A spirituális nézetet vallók szerint az élet több mint a véletlen egyszeri és megismételhetetlen játéka. Ezek az emberek is lehetnek vallásosak. Felekezeti hovatartozásuktól függetlenül, úgy vélik a világot egy magasabb rendező elv, egy kozmikus erő irányítja. Vannak persze materialista beállítottságú tudósok is. Ők elsősorban természeti és fizikai törvények érvényesülése alapján értelmezik a világ létrejöttét és további működését. A spirituális irányzatot vallók szerint a világrend nem személytelen és nem értelmezhető mechanikusan. Ezen elvek szerint az ember személyes tettei és élményei összhangba hozhatóak a világot irányító egyetemes rendezőelvvel, ennek visszahatása van az életünkre. Ennek hatására kialakul az ember és a természet között egy harmónia. Ezek után most furcsán fog hangzani. A spiritualitás nem áll ellentétben a tudományos kutatásokkal. A tudomány fejlődik, ennek során egyre több olyan dolgot ismer meg az ember, amiről előtte nem voltak tapasztalatai.  -.appa.