appasztorik

Akarmi, mint egy szatócs bót

Gondolódzkodás az emberi világról

2015. október 21. 08:39 - appasztorik

Szeretett testvéreim, akik vagytok  a hitben, meg még abban a tévhitben, hogy a világ az emberért van. Á, dehogy. A múltkor is fejtegettem, hogy az ember nem régi bútordarab a földön. Komolyan is gondoltam. Mire alapozom? A dinoszauruszok tovább éltek a földön, mint az ember. Azt mondhatjuk, hogy az ember szilárdsága rossz. Mellé, még az energia felhasználása is rossz. Sorolhatjuk ide lassúságát és védekező eszközeinek hiányát. (szarv, páncél, méreg) Hasonlítgassunk. Vehetjük példának a rovarokat is. Nem szeretjük őket. Azt azért ne feledjük, hogy a föld élővilágának 80 %-a rovar. Vannak köztük olyanok, amelyek 350 millió éve jól el vannak. Tudnak valami olyasmit, ami a túléléshez feltétlenül szükséges. A vándorsáska átrepüli az óceánt. Na, ja. Ettől vándor az a sáska. A hangya súlyának húszszorosát cipeli. Ettől erőhangya. (volt az Atom Anti rajz film sorozat) Egy sztori a hangyákról. Nem fogjátok elhinni, mit csináltam. Horgásztam. Így ahogy mondom, tehát nem halat fogtam. Az egy másik tevékenység. Bambulok ki a fejemből és látom, hogy néhány hangya bóklászik. Mennek ide-oda, meg vissza. Mondok magamba. Megfigyelem már, hogy mit csinálnak ezek, ha adok nekik egy kis etetőanyagot. Elmorzsoltam az ujjaim közt és a földre szórtam. Egyszer azt látom, hogy nézegetik, majd az egyik egy morzsával elindul. (mint mi a gyárba, vitte ő is a mintát a laborba) A többiek (2-3) továbbra is ott nyüzsögnek a környéken. Egy ideig nem foglalkoztam velük. Mikor legközelebb rájuk nézek, akkor már egy sor jön, a másik sor megy visszafelé megrakodva. Bóklászó hangyák ugyanúgy voltak. Azon töprengtem: ezek felderítők? Munkafelügyelők? Mégiscsak horgász vagyok én nem hangyász, ezért nagy serényen (de minden meggyőződés nélkül) felférgeltem a horgokat. Visszatelepszem a munka végeztével, folytatni a hangya lest. Valószínűleg ráléphettem egyre, mert az oldalára dőlve látok egy jószágot. Odaszalad hozzá egy és nézegeti. Jön egy másik is. Tanakodnak, majd megfogják és a visszafelé úton elkezdik vinni. Na, mondom, ezek viszik az elsősegélynyújtó helyre. De nem. Kábé 15 centi megtétele után egy fűcsomó leveleinek árnyékába elhelyezik és visszamennek az élelem lerakathoz. További sorsát nem követtem végig. Megunva a horgászatot, meg az egyre erősödő hőséget hazamentem. Azt még hozzáteszem, hogy amilyen aprók, ahhoz képest gyorsan közlekednek. Szervezett társadalomban élnek, kommunikálnak egymással. Mondhatjuk, civilizációjuk van. (nem igen tudni mi is a civilizáció, annyi meghatározása van) Olvastam a hangyás könyvet. (A Hangyák) Abból kiderülnek a következők. Háborúznak más rovarokkal. Stabil építményeik vannak. (mondjuk más rovaroknak is) Ezek hőmérsékletét és páratartalmát tudják szabályozni. Bizonyos értelemben mezőgazdászkodnak, állatot tenyésztenek. Ami, azért nem szép tőlük, rabszolgákat is tartanak. Szóval, úgy tűnik a többi életforma jobban megtalálta lehetőségeit, mint az ember. Érdemes lenne ezekről is töprengeni egy kicsinység.                     -.appa.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://appasztorik.blog.hu/api/trackback/id/tr738008671

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása